A BlackBerry telefonok fejlesztője, a Research In Motion (RIM) kanadai cég a GSM-piacra való belépés előtt személyi hívókkal, illetve e-mail megoldások fejlesztésével foglalkozott. Bár a cég szereti azt állítani magáról, hogy mindenkit megelőzve, már 1999-ben piacra dobott okostelefont, a 90-es évek végén bemutatott RIM 850-es (avagy BlackBerry 850) modell valójában még csak egy kétirányú személyi hívó volt, számos extra funkcióval.
Az első klasszikus, köztudatba is bevonuló BlackBerry okostelefont 2003-ban adták ki, amely a hagyományos mobil funkciók mellett már tartalmazta a céget elismertté tevő e-mailezési megoldást. Ettől kezdve a RIM folyamatosan adta ki az egyedülálló, hüvelykujjas használatra tervezett QWERTY-billentyűzettel ellátott készülékeket, melyeket a telefonálás mellett egyértelműen az e-mailezésre szántak.
Mivel ezek a készülékek akkor még egyedülálló módon valódi, helytől független e-mail elérést biztosítottak, főleg az üzleti életben váltak egyre népszerűbbé. Emlékezetessé vált Barack Obama amerikai elnök 2008-as választási kampánya, melynek során Obama a nagyközönség számára is láthatóan BlackBerry-jén bonyolította az e-mailezését.
Ez idő tájt jött rá a cég, hogy egy szélesebb vásárlói réteg is érdeklődik készülékei után, akik felé érdemes lenne nyitni. Ennek részeként hosszú idő után először kiadtak egy billentyűzet nélküli, érintőképernyős modellt, a BlackBerry Stormot. A kiváló gépelési lehetőséghez szokott felhasználói keménymag egyébként egy emberként utálta az új készüléket. Talán ez volt az előszele a lassan begyűrűző hanyatlásnak.
Mi volt a különleges az e-mailezésben?
A BlackBerry készülékekhez a RIM már a 2000-es évek közepén valódi push e-mail szolgátatást biztosított, ami azt jelenti, hogy a fiókba beérkező levelek azonnal megjelentek a mobilon, az előre beállított, 10-15-30 perces fióklekérdezés helyett. Ráadásul a telefon és a szerver közötti kommunikációban olyan megoldásokat alkalmaztak, amely gyorssá tette az e-mailezést, és rengeteg adatforgalmat spórolt.
Az e-mailekből például mindig csak az aktuálisan olvasott rész került letöltésre, valamint a RIM e-mail szerverei olyan tömörítő eljárásokat alkalmaztak, amelyekkel mind a küldött szöveget, mind a csatolt dokumentumokat minimális adatforgalmazással lehetett megtekinteni. Ez nagyon fontos volt abban az időszakban, amikor még csak a lassú GPRS kapcsolat volt elterjedt, és a szolgáltatók nem éppen olcsón mérték a mobl internethozzáférést.
Mivel az e-mailezés még a zötyögős GPRS kapcsolat mellett is tökéletesen működött, a RIM nagyon sokáig halogatta a 3G-képes készülékek bevezetését. A legtöbb gyártó már rég ontotta a gyors internetelérésre képes telefonokat, amikor az első 3G-s BlackBerryk elkezdtek szállingózni.
Storm – Az első teljes érintőképernyős modellStorm – Az első teljes érintőképernyős modell
Az egyre gyorsuló és egyre olcsóbbá váló mobilinternet-hozzáférés, valamint a konkurensek okostelfonjaiban is megoldásra kerülő push e-mailezés azonban lassan, de biztosan csökkenteni kezdte a RIM e-mail szolgáltatásának jelentőségét.
2008-ban, az első 3G-képes iPhone bemutatásával egy új korszak vette kezdetét az okostelefonok történetében. A verseny feltételei átalakultak: az üzleti megoldásokat és a szórakozás lehetőségét már együttesen kellett biztosítani.
2009-ben az Android készülékek konkurenciát is adtak az iPhone-nak, és a két operációs rendszerrel szállított készülékek elkezdték felosztani egymás között a piacot. Előnyük a korábbi telefonokhoz képest kétségtelenül az volt, hogy külső fejlesztők alkalmazásainak ezreit lehetett rájuk feltelepíteni.
Valójában a RIM is már 2009-ben elindította saját alkalmazásboltját AppWorld néven, azonban az akkor forgalomban lévő BlackBerry telefonok adottságait figyelembe véve az itt elérhető appok nagy része semmivel sem nyújtott többet a „buta” telefonokon is futtatható java programocskáknál.
Próbálkozás a tabletek piacán: PlayBookPróbálkozás a tabletek piacán: PlayBook
A felhasználói igények átalakulásával a vásárlók fokozatosan elfordultak a BlackBerry készülékektől, és a piaci részesedés apadni kezdett. 2011-re pedig már az új fejlesztések is elmaradtak. 2010 végén a cég szerette volna ugyan meglovagolni a kibontakozó iPad-lázat PlayBook nevű tabletjével, sőt, ennek tiszteletére sok új alkalmazás is megjelent az AppWorldben, azonban a közönségnek nem jött be a táblagép.