Közzétéve:

Mobil történelemóra: 1995-1999

Mobil történelemóra: 1995-1999

Sorozatunk harmadik részében 1995-től kezdődően négy évet foglalunk össze azok számára, akik szívesen tekintenek vissza a mobiltelefónia hazai, illetve nemzetközi történetére, az egyes fontosabb mérföldkövekre.

1992-93 után Magyarország még mindig a rendszerváltást követő válságban volt, 1995-ben viszont már egyértelmű sikerkorszakról beszélhetünk az ország gazdaságát tekintve. Ekkor adták át 16 milliárd forintért épített Lágymányosi hidat, konvertibilis lett a forint, és ebben az évben beszélhetünk privatizáció csúcsról is: 1995-ben több mint 250 milliárd forintért adtak magánkézbe állami vagyont. A mobilszolgáltatók itthon látták már, hogy a kedvező gazdasági fejleményekbe kapaszkodva a mobilkommunikációs piacnak is szüksége volt új, a piacot élénkítő üzleti modellekre, német és portugál mintára ekkor jelentek meg az első ötletek a szolgáltatók és készülékgyártók közötti terméktámogatás kapcsán.
Elsőként Magyarországon 1996-ban az akkori Westel hirdetett meg “Nyári Mikulás-csomagot, melyben kártyafüggő készülékeket kínált az előfizetőknek minden eddiginél olcsóbb, kvázi “meghitelezett fogyasztás”-alapú áron. Több tízezer, ekkor már kifutóben lévő Ericsson 198-as készülék talált gazdára az akcióban és ezt követően Nokia, Motorola telefonok következtek, mindenki mobiltelefonálási lázban élt. 1996 végére a magyarországi mobil előfizetők száma elérte a 390 ezres számot. Ugyanebben az évben elindul az első GSM hálózat Oroszországban és Kínában.
Ericsson GH 198
1995-ben olyan készülékek jelentek meg a piacon, mint az Ericsson GA318, GF388, Motorola 6200 Flare, 8200, illetve a Nokia 2010-es után ugyanebben az évben a nagysikerű Nokia 2110-es kezdett mindenki kedvencévé válni. 1996-ban rendeztek Budapesten először Kapcsolat koncertet, Geszti Péter ötlete alapján az akkori Westel előhívószám dátummá formálásával június 30-án (06-30).  Ekkor az akkori Westelnek 58, a Pannon GSM-nek 42 százalékos piaci részesedése volt. Ebben az évben az eddigi termékvonalat tovább követve jelentek meg a GA628-as, GH688-as Ericssonok, és a Philips Fizz, Panasonic G500-as készülékek mellett megjelent az első, mondhatni úttörő Nokia kommunikátor, a Nokia 9000-es.

      
1997-ben Gödöllőn lerakták a Sony-gyár alapkövét, megnyílik a Duna-Plaza, majd a Polus Center. Megjelennek az első prepaid kártyák Magyarországon, melyeket aztán olyan készülékekkel értékesítenek, mint az ebben az évben megjelent Ericsson GF768, 788, Motorola D160, Nokia 3110, Panasonic G450. Ebben az évben megjelenik az első tri-band Motorola készülék, mely Európában és Amerikában is egyaránt használható. Egy évvel később, 1998-ban – amikor a világon már 100 millió GSM felhasználó van – a magyar kormány kiírja a mobiltendert egy harmadik belépő számára, ekkor jelennek meg az első igazán használható és a maguk kategóriájában óriási sikert arató Alcatel One Touch készülékek: CLUB, EASY és MAX változatban, debütálnak továbbá az Ericsson S868, a “szappantartó” MotorolaCD930, D520 modellek illetve az óriási népszerűségnek örvendő Nokia 5110, 6110 készülékek.

 

   

Ugyanebben az évben jelennek meg a legelső prémium kategóriás készülék a Nokia 8810 személyében. 1999-ben tovább fújódik a mobil lufi, mindenki mobiltelefont akar, megjelennek az Ericsson T10, T18, T28s készülékek, és kezdetét veszi a piac elárasztása olyan modellekkel, mint a Nokia 3210-es, 7110-es, a miniatűr 8210-es, 8850-es, Siemens C25, S25.

 

   

1999-ben az Orange bemutatja a WAP-ot Angliában, a Garmin pedig GPS-szel szerelt mobiltelefont mutat be. 1999 július 7-én – amíg a Y2K para és világszerte a mesterséges tőkekivonás folyik a telco iparból UMTS mobilkoncessziós és licensz tárgyalásokkal – a Vodafone nyeri el a koncessziót a magyarországi 900/ 1800-as mobil telefonhálózat kiépítésére…

 

forrás: Mobil Portál

Vélemény, hozzászólás?