Az első mobiltelefon megalkotójáról talán kevesen tudják, hogy autórádiókkal kezdte, hatalmas szerepet vállalt a második világháborúban, és Neil Armstrong híres mondata is a Motorola rendszerének köszönhetően jutott el a Földre.
A rádiózás úttörője
1928 szeptember 25-én Paul és Joseph Galvin Chicagóban megalapította a Galvin Manufacturing Corporationt, azaz a Motorola elődjét. Első terméküket még ugyanebben az évben piacra is dobták, ami egy olyan eszköz volt, mellyel az akkumulátoros rádiókat hálózatról is lehetett üzemeltetni. Két évvel később már valami nagyobb dolog hagyta el a cég gyártóüzemét, méghozzá a Motorola autórádió. Ekkoriban a Motorola még csak ennek az egyetlen egyfajta terméknek a neve volt, a gyártó csak jóval később vette fel.
1936-ban megjelent a Motorola rendőrségi járőröknek kifejlesztett rádiója, amely csak egyirányú kommunikációt tett lehetővé, tehát a járőrök hallgatni tudták a rendőrség által sugárzott adást, de válaszolni nem volt lehetőségük.
Amikor négy évvel később a Galvin Manufacturing Corporation piacra dobta a Handie-Talkie névre hallgató AM-frekvenciás hordozható rádiókommunikációs eszközt, még nem sejtette, hogy a termék a második világháború egyik legismertebb szimbóluma lesz.
Sikeres termékeinek köszönhetően 1943-ban a cég tőzsdére bocsájtotta részvényeit, amely akkor 8,5 dolláros árfolyamról indult. Szintén ebben az évben készült el az amerikai hadsereg számára a világ első, FM-frekvenciás, hordozható rádiója. Az SCR300 16 kilót nyomott, ezért egy hátizsákban kellett cipelnie a rádiósnak. Innen ered a walkie-talkie elnevezés is. Ettől függetlenül a készülék akár 32 kilométeres hatótávolságra is képes volt megfelelő körülmények között.
1947-ben a cég Motorolára változtatja a nevét, és piacra dobja az első saját gyártású TV-készüléket is. A Golden View nevű televízió annyira népszerű volt, hogy 1 év alatt több mint 100 000 darabot értékesítettek belőle.
Az ’50-es évek leginkább a tranzisztorokról szóltak, mivel 55-ben megjelent az első kereskedelmi forgalomban is kapható, tömeggyártású tranzisztor, amit később az autós adó-vevők tápegységének tovább fejlesztésében használt fel először a cég. Nem mellékes továbbá az sem, hogy 1955-ben a Motorola bemutatta a híres M-betűs logóját.
1963-ban a Motorola megalkotta a világ első téglalap alakú tévé képcsövét, ami hamarosan ipari szabvánnyá vált. 6 évvel később azonban egy igazi világszenzácóhoz jártul hozzá a cég, ugyanis 1969-ben Neil Armstrong egy Motorola távközlési berendezés segítségével juttatta el híres mondatát a Földre.
Mobilkommunikáció
1973-ban a Motorola egy DynaTAC (DYNamic Adaptive Total Area Coverage) típusú hordozható rádiótelefont tesztelt, amelynek kereskedelmi változatát, a világ első ilyen készülékét csak 11 évvel később, 1984-ben dobta piacra. A DynaTAC mai szemmel nézve hatalmas darab volt, és brutálisan sokat, 800 grammot nyomott. Akkoriban különösen nagy kihívással néztek szemben a terméket megalkotó mérnökök, ugyanis a cellás kialakítású mobilhálózatokon üzemelő DynaTAC-et úgy kellett megtervezni, hogy a cellák közötti váltáskor ne kapcsolja szét a vonalat. Összességében a DynaTAC megalkotása 10 évébe és 100 millió dollárjába került a Motorolának, de ezzel a befektetéssel egy új, világméretű iparágat hozott létre.
Persze a Motorola ekkor már rengeteg más területen is megvetette a lábát. Erős volt például a félvezetőgyártásban, processzorait többek között az Atari, a Commodore, az Amiga és az Apple számítógépeiben is alkalmazták. Foglalkozott műholdakkal, és telekommunikációs hálózatok építésével is. Kevesen tudják, hogy az első igazán világméretű telekommunikációs hálózat is a Motorola érdeme. Az Iridium projekt 66 darab műhold segítségével hozta létre a Föld egészén elérhető mobilhálózatot. A Motorola annyira bízott a sikereiben, hogy még önálló cég is alakult rá a 90-es végén, de érdeklődés hiányában végül 1999-ben csődöt jelentett.
Egészen 1991-ig kellett várni ahhoz, hogy a cég a németországi Hannoverben demonstrálja első GSM rendszerű mobilkészülékének működését. A GSM azóta Európa meghatározó telekommunikációs szabványává nőtte ki magát.
Az itthon kevésbé ismert, csak rövid ideig működő személyhívók piacán is tevékenykedett a Motorola. 1995-ben ugyanis megjelent a világ első olyan csipogója, amely már kétirányú kommunikációra is lehetőséget adott. Igaz, a kis eszközzel csak előre definiált válaszokat adhattunk a bejövő üzenetekre.
Egyik leghíresebb készülékét, a Motorola StarTAC-et 1996-ban mutatta be a cég. A kinyitható, és kihúzható antennával rendelkező telefon még mai szemmel is szép, ráadásul akkor a világ legkisebb és legkönnyebb modelljének számtott. Ez olyannyira igaz, hogy 88 grammos tömegét még a manapság kapható mobilok nagy része is megirígyelhetné.
Úton a válság felé
Az ezredfordulót követően a Motorola mobil részlege folyamatos gyengélkedésbe kezdett. Eleinte még olyan sikereket értek el, mint a világ első GPRS adatátvitelű mobilhálózatának kiépítése (Cellnet szolgáltató – Egyesült Királyság) és a hozzátartozó GPRS mobil, a Timeport P7389i gyártása. De szintén nagy dolog volt a világ első Linux-alapú mobilja, az érintőképernyős Motorola A760, mely egy teljes értékű PDA-t is jelentett.
A gyártó talán utolsó igazi nagy dobás a mobiltelefonok piacán a MOTORAZR V3 volt, amely mindössze 13,9 mm-es vékonyságával és alumínium burkolatával tényleg kuriózumnak számított a maga idejében, és ennek megfelelően világméretű sikereket hozott. A cég évekig a RAZR sikereire alapozta új modelljeit, melyek így egy idő után elvesztették értéküket, a „penge dizájn” pedig kiment a divatból.
2007 utolsó negyedévében a Motorola mobiltelefonokkal foglalkozó részlege 1,2 millárd dolláros veszteséget produkált, pedig a cég egésze ennek ellenére is 100 milliós nyereséggel zárt a negyedévet. Egyértelművé vált, hogy a Motorola rendkívül nehéz helyzetbe került a mobiltelefonok piacán, míg más leányvállalatai jól teljesítenek. Gyengélkedése odáig vezetett, hogy 2008-ban közel 10 000 alkalmazottól vált meg. Piaci részesedése a 2007-es 18,4%-ról 2008-ra 9,7%-ra csökkent. Könnyen lehet, hogy a most zajló gazdaság világválság végleg a BenQ-Siemens sorsára juttatja a Motorolát, de a gyártó egyelőre még harcol a túlélésért.